„Érted haragszom, nem ellened!”
A cikk a Baromfiágazat című szakfolyóiratban jelent meg. Eredeti formájában megtekinthető IDE kattintva.
Nem a jövő, már a jelen nagy kihívása, miként lehet biztosítani a Földön élő közel nyolcmilliárd ember élelmiszer-ellátását. Semmi sem mentesíthet azonban attól, hogy a haszonállatokat ne a tényleges igényeikhez igazodó összetételű, kifogástalan minőségű takarmány-alapanyagon neveljük fel és a fogyasztók elé ne egészséges termék kerüljön.
Száraz tény: az elmúlt évtizedekben állatnál, embernél döbbenetesen megsokasodtak azegészségügyi problémák: az immunrendszer egyre gyengébb, általánosak az anyagcsere- és keringési zavarok, népbetegség lett a korábban ismeretlen allergia, idegrendszeri panaszok és a degeneratív elváltozások.
Hol kell keresni az okokat?
A termőföld és az asztal között - állítja Mester Károly agrármérnök, akinek munkássága szélesebb körben az elmúlt pár évben vált igazán ismertté. Előadóként, tanárként ma már gyakori vendég humán-egészségügyi fórumokon, tanfolyamokon, továbbképzéseken. A baromfiágazatból is egyre többen kérik szaktanácsát, saját fejlesztésű állatgyógyászati és humán termékei iránt nő a kereslet.
Több mint negyvenéves gyakorlati tapasztalataira, problémamegoldást célzó kutatási eredményeire alapozva, valamennyi haszonállatra és a végfogyasztóra egyaránt érvényes élettani, biokémiai, immunológiai törvényszerűségekre hívja fel a figyelmet. Szakmai pályája során több ezer
haszonállatot kísért figyelemmel születésétől a feldolgozásig: megvizsgálta belső szerveik állapotát, eltérő takarmányozási gyakorlat mentén. És amit tapasztalt, az nem kis aggodalomra ad okot. (Öt takarmányozási vállalkozást is megkerestünk, hogy az interjúban elhangzottakról elmondhassák
véleményüket. Sajnos mindannyian udvariasan, de elzárkóztak a véleménynyilvánítástól. - A szerző.)
A közelmúltban lapunk hasábjain egy állattartó vállalkozás vezetője úgy fogalmazott, szerinte csupán néhány évtized választja el az emberiséget attól, hogy ha - mint megfogalmazta - a költségminimalizált, profitorientált termék-előállításnak nem állítunk gátat, az egészséges élelmiszer hamarosan luxuscikknek számít majd. Egy gabonatermesztő barátja négyszemközt bevallotta: ő már nem fogyasztaná el a saját búzájából készült pékárut. Valóban itt tartunk?
Mostmár 10 év óta felvállalom és számos fórumon közzéteszem azt a tapasztalati ismeretanyagot, kutatásieredmény-halmazt, ami idestova negyven évnyi munkám eredménye, és amit a saját szemmel láttam, amiről saját magam meggyőződtem. Sok esetben még az állatorvosok sem értenek, meglepődnek, hogy erről a mainstream tudomány emberei miért nem beszélnek, akkor egyáltalán ez igaz-e. Azért támadás is ért, de azt nyilvánosan nem igazán vállalják fel, inkább az elhallgatás a jellemző. Hogy az általam megfogalmazott összefüggéseket miért nem találjuk meg nemzetközi kutatási eredmények között, de az immunbiológia, a biokémia, az élettan, a kórélettan, farmakológia törvényeivel mindent alá lehet és tudom támasztani. Ilyen publikációk százai állnak rendelkezésre a problémák magyarázatához. Amiről beszélek, azok tehát létező nagy kárt okozó problémák. Nem csak az én tapasztalataim. A problémákat a tudomány szakfolyóiratai is leírják, elismert külföldi szakemberek is megerősítik.
Cui prodest? Kinek áll érdekében? A takarmányiparnak és a vele szorosan együtt működő állatgyógyszer iparnak nem áll érdekében, így ezek az összefüggések nem kerülnek napvilágra, csak kitartó elemzésekkel és célzott kiséletekkel lehet bebizonyítani. Nekünk, állatitermék-előállítóknak rendkívül nagy a felelősségünk. Sajnos gyakorta megbocsáthatatlan vétket követünk el, a haszonállatok, saját magunk, a családunk, a gyermekeink és az unokáink egészségét veszélyeztetve. Az állattartásban szándékosan vagy tudatlanságból hibákat vétünk, döntő részben a takarmányozás terén. Ezáltal a fogyasztókhoz az emberi szervezet biokémiai folyamatait befolyásoló, romboló hatású, egyebek mellett az immunrendszert gyengítő termékek kerülnek.
Én is elmesélnék egy esetet: tanúja voltam, amikor két állattartó egykoron úgy határozott, ők csakis egészséges terméket fognak előállítani. Azóta eltelt jópár év. Most azt mondják, már ők sem merik elfogyasztani a saját produktumukat...
- Milyen tényekre alapozva jutott el odáig, hogy kijelentse: a haszonállatok takarmánya sok esetben egészségtelen az állatnak, és emiatt egészségtelen az a hústermék is, ami a fogyasztók elé kerül.
- Évtizedeket töltöttem el a sertéstenyésztésben. Minden egyes napom, reggeltől késő estig az állatok között, mellett telt el, és egy idő után azt vettem észre, hogy egyre gyakoribb náluk az anyagcserezavar, az emésztési probléma, a szaporodásbiológiai anomália. Egy 1000 tenyészkocás sertéstelepet vezettem 25 éven át, majd több száz sertéstelepen jártam itthon és külföldön. Mint felelős állattartót, engem érdekelt, mi okozza mindezt, miért vannak anyagcsere betegségek, miért jelennek meg korábban ismeretlen betegségek, miért nem működik az állatok immunrendszere, illetve korábban ártalmatlan opportunista kórokozók miért válnak patogénné. Több állatorvos kollégáimmal több ezres nagyságrendben boncoltunk fel egészségügyi problémákkal küzdő állatokat, és vizsgáltuk az „egészségesen” vágóhídra került állatokat. Így minden esetben láthattam a belső szerveik állapotát. Mindannyiunk számára egyértelművé vált, hogy a gyulladt bélrendszer, hatalmas bélfodri nyirokcsomókkal, a kóros keringési rendszer, a munkahipertrófiás szív, a heveny gyulladásos máj, a policisztás vese állapota kétségkívül a takarmány összetételével, az alapanyagok milyenségével van összefüggésben. Nyilvánvalóan évjárattól függően de gombatoxin mentes években és takarmányoknál is jelentős elhullásokat tapasztaltunk.
Később számomra kiderült, a brojler, a tojótyúk, a kacsa, a liba, a pulyka is ugyanazokkal az alapproblémákkal küzd, mint a sertés. A humán betegségek hátterében pedig az élelmiszerek nem megfelelő minősége áll.
A problémák észrevehetően akkor kezdődtek, amikor a funkcionális takarmányozást felváltották a precíziósnak elkeresztelt takarmányozással. Szóljunk elsőként a rostokról. Az élelmi rostok közé sorolják a lignint is, ami egy inkrusztáló, tehát bevonóanyag.
Mit tesz valójában a lignin?
Megakadályozza a fermentáló baktériumokat abban, hogy hozzáférjenek a vízzel oldható, fermentálható rostokhoz, tehát a pektinhez, a hemicellulózhoz, de még a vízben oldhatatlan cellulózhoz is. Ha tehát magas lignintartalmú alapanyagot adunk a takarmányhoz, a baktériumok egyszerűen nem tudnak hozzáférni a fermentálandó rostokhoz. A korpa is élelmi rostnak számít, noha a fermentáció szempontjából értéktelen. Az a
takarmányozási szisztéma, amelyben a szójahéjat, a repcehéjat, a rizskorpát, illetőleg a búzakorpát azonos szinten értékeljük egy finom, leveles rosttal - mondjuk a lucernaliszttel vagy például a szárított almatörköllyel, aminek a pektintartalma huszonöt-huszonhét százalék -, abszolút téves, hiszen a korpa pektintartalma mindössze két százalék, a többié pedig gyakorlatilag nulla. Eleve nem várhatunk eredményt rostoknak nevezett, de valójában leginkább lignint tartalmazó anyagoktól, hiszen a bélben, a legnagyobb antigénfogadó felületen, a vízben oldható rostokon tudnak csak elszaporodni azok a rövid szénláncú zsírsavakat termelő baktériumok, amelyek megtermelik a butirátot, ami a bél immunállapotát optimális szinten tartja.
A butirát a máj, illetőleg a vastagbélhámsejtek, a colonociták kizárólagos táplálékforrása, de a bél-agy-tengely mentén az agyban is jelentős szerepet tölt be, az agyi funkciók terén.
- A funkcionális takarmányozás egyik alappillére az állati eredetű fehérjeforrás. Aki látott már baromfit természetes környezetben, nem is vitathatja, hogy a madár kifejezetten igényli, sőt, előnyben részesíti. Jelzésértékű, hogy az Európai Bizottság ismét engedélyezte az állati eredetű fehérjék takarmányozási célú felhasználását.
- Nekünk az egyetemen azt tanították, hogy az állati eredetű fehérje nem hiányozhat a haszonállatok étrendjéből. Magyarországon nagyjából 1998-ig alkalmazták a funkcionális takarmányozást. Én 1974 óta a mai napig ezt az elvet követem. A döntő változás akkor következett be, amikor huszonhat évvel ezelőtt áttértünk az ipari, génmódosított szója-alapú takarmányozásra. Elképesztő baklövés volt a BSE-botrányból kiindulva, a takarmánybiztonságra hivatkozva, a mindenevő sertés és a baromfi takarmányából a vágóhídi melléktermékekből származó, mikrobiológiailag és toxikológiailag kiváló minőségű húslisztet száműzni. Viszont ezzel a szójaipar rendkívüli előnyhöz, bevételhez jutott...
Évekig kerestem az okát annak, mi öli meg az állandó diszbiózissal küzdő állatok jó baktériumait. Miért nem tudjuk fenntartani az állatok egészséges mikrobiomját? Az elsőszámú bűnös a génmódosított szójában lévő glifozát. Ez nem feltételezés, hanem igazolt, dokumentált tény. A kétkedőknek el kellene olvasni azokat a kísérleti eredményeket, amelyek arról számolnak be, mit tesz a glifozát az élő szervezetben. Állatnál, embernél egyaránt. A glifozát jelenlétében sem a haszonállat, sem az ember mikrobiomjának épségét nem lehet fenntartani. Számtalan tenyésztő is megcáfolta már a glifozát ártalmatlanságáról szóló érdekérveket: ezek a publikációk bárki számára hozzáférhetők. Tudnék beszélni policisztás petefészekről sertésnél, a csirke már említett embriófejlődési zavarairól a cytochrom p450 enzimrendszer elégtelensége miatt, amiből előbb-utóbb nagy-nagy probléma lesz. És a glifozát-felhasználás évről évre, töretlenül nő. Abban reménykedünk, hogy remélhetőleg önmagát fogja száműzni: az amerikai kontinensen a hirtelen-szójahalál egyre terjed, mert a növények Cytochrome P450 immunrendszererét olyan mértékben károsítja, hogy a szója egyik napról a másikra egyszerűen elhervad.
De sorolhatnánk más problémákat is, még mindig a takarmány-alapanyagoknál maradva Például a treonin aminosavat génmódosított coli baktériummal állítják elő. Mellékterméke az egysejt-fehérje (SCP). Ebből takarmány-alapanyag lett, vagyis gyakorlatilag hővel elpusztított E. coli baktérium toxoidjával és endetoxinjával etetjük az állatokat. Magas a nyersfehérje-tartalma, ideális az aminosav-garnitúrája, megfelel a kívánt, optimális fehérjeelvnek - csak éppen abban a struktúrában méreg!
Két, rendkívül érdekes biológiai törvényszerűség az aminosav-antagonizmus és az aminosav-imbalansz. Tudjuk, hogy az arginin és a lizin a felszívódás tekintetében a közel azonos felépítésük miatt (mind a kettő két bázisos aminosav) antagonisták. Az élő szervezetekben az arginin hiány akadályozza az angiogenezist, azaz a vérerek kiépülésének a hiányát. Ebből következik, hogy például a tenyésztojást előállító állatok takarmányában a szabad aminosavként használt lizint - ami bizonyítottan lokális arginin hiányt eredményez, hiszen a tojásban a kelés során az embrionális fejlődése alatt a teremtés legszebb angiogenezises folyamata zajlik le. A kelésgyengeség elsőszámú kiváltó oka tehát az a nagy mennyiségű lizin, ami szabad aminosavként van benne a tenyész-tojótyúk takarmányában. Ha a kispulyka nem bírja feltörni a tojáshéjat, annak oka, hogy a pipe kalcium-, makro- és mikroelem-szükséglete a tojáshéjban marad.
A treonin aminosav antagonistája a triptofánnak, a treonin szabad aminosav adagolása még jobban megzavarja a triptofán anyagcseréjét, mert az amúgy is sok sebből vérzik. A táplálékkal felvett triptofán 94 %-ban a az egyik legfontosabb koenzimünk a NAD termelődésére fordítódik. Ez a biokémiai útvonal a kinurenin útvonal, ha sérül akkor alakul ki az embereknél a mitokondriális betegség sertésnél a választáskörüli gyenge növekedési szindróma PFTS szindróma (porcine periweaning failure to thrive syndrome). A probléma súlyosságára jellemző, hogy ez a fejlett sertéstartással rendelkező országban a malacok 10-15 %-át érinti. A kinurenin útvonal gátlását a glifozát és az lizin-arginin antagonizmus miatti nitrogén-monoxid hiány IDO enzim gátló hatása okozza.
A kokcidiózist egy egysejtű parazita okozza, amivel az állatok immunrendszere alapesetben könnyedén megbirkózik. Ez régebben így volt. Napjainkban azonban az iparilag előállított baromfi hiába is kerül ki esetlegesen háztáji környezetbe, az angiogenezis hiánya miatt, az embrionális fejlődése során eredendően sérül az immunrendszere. A madárnak magzatmirigy- és Bursa fabricii-sorvadása lesz, ezért kell gyógyszeresen beavatkozni kokcidiózisnál. 1956-ban Bruce Glick kimutatta, hogy az ép és működő Bursa fabricii hiánya a kikelt csibékben, majd később a kifejlett madarakban csökkenti az antitestek hatékonyságát. Engem fiatal agrármérnökként kinevettek volna, ha azt mondom, hogy egy malacotkezelni kell kokcidiózis ellen. Most minden malacot kezelünk. Ugyanott tartunk, mint például a csirkénél.
Az ok: nem működik az állatok veleszületett sejtes immunitása, a már említett lizin-arginin antagonizmus miatt.
A madárinfluenza egyelőre megoldhatatlan problémát jelent, melyért azok a hajlamosító körülmények, tényezők felelősek, amelyek egy opportunista kórokozót segítenek abban, hogy létrehozza a megbetegedést az élő szervezetben. Ha a szindémiát megszüntetnénk, nem lenne madárinfluenza-járvány. Meggyőződésem: amennyiben jól működne az emberek immunrendszere, a COVID sem okozott volna problémát, hiszen az is egy opportunista, fakultatív patogén kórokozó. Amikor a baromfi megfertőződik a vírussal és az bekerül a légző- és az emésztőrendszerébe is, ha a makrofágok killer-funkciója nem működik, az állat védtelen. A védekező mechanizmushoz argininra volna szüksége, ami a nitrogén-monoxid donorja. A makrofágok pisztolyában a lőszer éppen a nitrogén-monoxid, de ha a lizin-arginin antagonizmus miatt nincs lőszerük, a vírus ellen tehetetlen a szervezet, hiszen a makrofágok és a természetes ölősejtek iNOS enzim segítségével állítja elő az argininből a nitrogén-monoxidot, ami elindítja a programozott sejthalált a vírusban. Az állam százmilliárdokat fizet ki újra és újra a madárinfluenza után kártérítésként, de arra egyelőre nincs szándék, hogy elvégezzenek egy releváns kísérletet, amelyben mondjuk tízezer csirkét funkcionálisan takarmányoznak (GMO és szabad aminosav mentesen), az azonos genetikai állomány másik felét pedig napjaink takarmány formulázási gyakorlatának megfelelően takarmányoznák.. Én saját elhatározásomból, saját erőből elvégeztem ezt a kísérletet. Ismerem a végeredményt, láttam a különbséget. Ennek tudatában érveltem az eddigiekben.
Ilyen mennyiségű lizinre, mint amit beleerőszakolnak a tápokba, eleve nem lenne szükség, mert nagy része nem képes felszívódni. Természetes körülmények között egyébként a bél szabad aminosav-tartalma igen alacsony. Mint ahogyan természetes úton igen kevés monoszacharidhoz, például fruktózhoz vagy glukózhoz jutunk hozzá. Felszívódásukhoz elegendő membrán transzporter-fehérje szükséges, ezek mennyisége azonban korlátolt.
Tehát a lizin-arginin antagonizmus következményeként nem működik a sejtes immunitás, nem működnek a simaizmok, nem megfelelő a keringés. Veseproblémákat generál, késlelteti a sebgyógyulást, és még hosszan sorolhatnám a jelenség súlyos ok-okozati összefüggéseit.
Engem teljes mélységében érdekelt és a mai napig is érdekel a választott szakmám. Nagy létszámú sertéstelepeken több nagy kárt okozó betegség mentesítési programot terveztem és eredményesen eradikáltuk a patogén kórokozókat. Sajnos az opportunista kórokozókkal nem bírtam. Ha a takarmányozási gyakorlattal akadályozzuk az immunrendszer működését, akkor nincsen megoldás a problémákra. Ezért merültem bele több, lényeges részterület tanulmányozásába, kutatásába. Sokan leragadtak a fehér- és a vöröshúsok teljesen mellékes, parttalan vitájánál. A fő kérdés ugyanis már régen nem ez, hanem az, hogy az állat kapott-e génmódosított szóját és szabad aminosavként lizint, vagy nem. Van-e a húsában glifozát és kadaverin, vagy nincs. A kadaverin mentes állatok húsának még az íze egészen más.
Szeretnék megemlíteni egy másik jelenséget, ami engem is meglepetésként ért: a fel nem szívódott lizin és a rossz mikrobiom miatt magas lesz a kadaverin terhelés. Ez nem csak az állatnak okoz problémát, hanem rontja a hús minőségét és ízét is. A lizin biogén aminja a kadaverin, a hullaméreg. Tönkreteszi az állat máját. A kadaverin a vastagbélben keletkezik, a fel nem szívódott lizinből, és a diszbiotikus, úgynevezett dekarboxilázenzim-temelő baktériumok állítják elő. Ez a kadaverin megjelenik az emberi fogyasztásra kerülő húsban is. Ezért nő olyan elképesztő mértékben a hisztaminérzékeny emberek száma. A kadaverin és a hisztamin egyaránt biogén amin. Előbbi a lizinből képződik, utóbbi a hisztidinből. A hisztamin-érzékenység abból ered, hogy a bontóenzimjük (DAO) azonos, de ha ezt az enzimet leköti a kadaverin, a hisztaminra már nem jut kapacitása a szervezetnek.
Mit tanácsolnak a hisztamin-érzékenyeknek? Hogy ne egyenek hisztamintartalmú élelmiszert, és vegyenek magukhoz enzimet. Én ezzel szemben azt, hogy ne fogyasszák el a nagy lizin tartalmú ipari takarmányon felnevelt állatok húsát, főleg ne az ipari takarmányon nevelt csirkét és sertést, mert abban kadaverin, hullaméreg van. Nehogy bárki félreértse: egyáltalán nem a csirkehús és a sertéshús ellen beszélek, hanem az ellen a helytelen
takarmányozási gyakorlat ellen, ami mentén felneveljük a haszonállatokat. A baromfi- és a sertés húsipar az, aki leginkább aláássa a bizalmat a saját termékei iránt, az adalékos és GMO takarmányon nem csak az állatoknak van problémája, hanem ezeket az állatitermékeket fogyasztó embereknek is. Egyre több ember nem tudja probléma nélkül fogyasztani az ilyen termelési háttérbőlszármazó élelmiszereket.
Ha valaki ismeri a különböző tartósítási eljárással készült élelmiszerek biogén amin terheltséggel járó kockázatának káros biológiai hatásait, az elcsodálkozik rajta hogy a tudomány nem veszi észre, hogy ennek a biológiai kockázatát növeli meg ha szabad aminosavakat használ az élelmiszerekben és a takarmányban. Ez a fermentációs szabad aminosav ipar profit érdeke miatti kettős mérce.
- Az állattartók tisztában vannak a mikotoxin-problémával. Erről a dietetikusok úgy tűnik, keveset tudnak, mert sajnálatos módon töretlenül a teljes kiőrlésű pékáruk fogyasztására buzdítanak. Miként vélekedik erről a kockázati faktorról?
- Mikotoxinok a gabonán folyamatosan, minden évben vannak, mert a hozamszemlélet mentén egyebek mellett a nagy dózisú nitrogénműtrágyák is gerjesztik a toxinproblémát. A mikotoxinterhelés azért is nő, mert mint taglaltam, a glifozát megtámadja a xenobiotikumokat és a gombatoxinokat is lebontó cytochrome p450 védekezőenzim-rendszert. A jelenség gyakorlati kezelésével sem feltétlenül értek egyet, a gombatoxinok kémiai értelemben féle tulajdonságúak (molekula méret, lipofilitás reakció képesség). A hatékony védelemhez 6-7 féle toxinkötőt kellene használni, kiegészítve E- és D-vitaminnal. A funkcionális takarmányozás itt is sokat segítene, hiszen növelné az állatok detoxikáló-kapacitását. E téren szintén szerephez jut az arginin, mint antioxidáns, aminek hiányában csökken a detoxikáló kapacitás. A létező legjobb májvédők egyébiránt a sylimarin és a silibinin, a máriatövis hatóanyagai. Noha termesztése terén nagyhatalomnak számítunk, mégsem használjuk, pedig ha hozzájutna az állat, megvédené minden
toxintól.
Hozzám általában akkor fordulnak tanácsért és gyakorlati segítségért az állattartók, amikor már sem a takarmányos cég, sem az állatorvos nem tud segíteni. El kellene gondolkodni azon is, mi az oka annak, hogy elképesztő ütemben jelentek meg humán betegségek hobbiállatainknál, kutyáknál és macskáknál. Olyan szindrómáktól szenvednek az ember környezetében élő négylábú szeretteink, mint a gazdáik. Húsz-harminc-negyven évvel ezelőtt ilyen betegségek egyáltalán nem sújtották őket. Mi változott? Hol az összefüggés? A válasz: részben ugyanazt az élelmiszert kapják, mint amit az ember fogyaszt, másrészt pedig a pet állatok tápjai is preciziós alapon vannak összerakva. In vivo (a kémcsőben) jól mutat, de az állatban (in vitro) nem jól működik.
- Az orvostudomány két évtizeddel ezelőtt kijelentette, hogy a közeljövőben a depresszió – de talán helyesebb neurológiai szindrómákról beszélni, amelyek az ingerület-átvivő anyagok, illetve hormonok anyagcsere-zavaraira vezethetők vissza –, lesz az emberiség elsőszámú betegsége. Ebben ön szerint van szerepe a takarmányozásnak, a hús minőségének?
A triptofán a szervezet egyi legfontosabb minden sejtben ott lévő koenzim a NAD, NADP és a szerotonin-szintézis előanyaga, a fenilalanin a tiroziné, két tirozin aminosav összekapcsolódásával jön létre a pajzsmirigy hormon a tiroxin, de a dopmamin előanyaga is a tirozin. A triptofán és a fenilalanin a
legfontosabb esszenciális aminosavak közé tartozik, állatnál, embernél egyaránt. A génmódosított szója glifozátja mindkét aminosav anyagcseréjét blokkolja. Egészséges állati termékekről, egészséges húsokról beszélnek egyesek, miközben tudjuk jól, olyan sok benne a glifozát, hogy elpusztítja az ember bélflórájában élő hasznos baktériumokat, gátolja a cytocrome P450 védekezőenzim-rendszerünket, azaz tönkreteszi a mikrobiomot. Magyarországon 0,98 μgramm/liter a talajok glifozát tartalma. Az USA-ban ennek a nyolcszázszorosa! Számtalan tudományos közlemény, bizonyíték szól a glifozát ellen. Anthony Samsel és Stephanie Seneff munkájára hívnám fel a figyelmet.
Engem részben a globális takarmányipar és a globális gyógyszeripar hazugságai, turpisságai tanítottak meg sok mindenre. Megadatott a lehetőségem itthon és külföldön is, hogy GMO- és lizin mentes takarmánnyal kísérleteket folytassak, és az eredmény mindig ugyanaz volt: ha funkcionálisan takarmányozunk, nincsenek keringési problémák, nincs fülelhalás, és sorolhatnám. Az a csirke, aki nem eszik lizint, egészségesen nő fel. Utána lehet
olvasni, hogy perózisnál az epifízis vérellátása mennyire rossz, mert nem épülnek ki a vérerek. A fiatal csirkének combfej-elhalása van. Dehát hogyan lehetséges ez? A növendék sertéseknek meg osteoporosisa.
Mi adtunk a sertésnek hallisztet, csökkentettük a lizint, kivettük a GMO-s szóját, és megoldódtak a gondok.
-Több alkalommal is kihangsúlyozta a glifozát és a szabad lizin negatív hatásait, illetve az arginin pozitív szerepét Az immunrendszer működése, aktuális állapota leszűkíthető ezekre a faktorokra?
Az immunrendszert alapesetben nem szükséges stimulálni, mert a „genezis szoftvere” minden élő szervezetben működik, tudja a dolgát, a teremtés óta. A mi feladatunk mindössze annyi, hogy működésének feltételeit megteremtsük, biztosítsuk. Ennek egyik fő eleme hogy az arginin folyamatosan
rendelkezésre álljon. Ha az arginin rendelkezésre áll, a nitrogén-monoxid-szintetáz enzim segítségével megtermelődik a szükséges mennyiségű nitrogén-monoxid, és funkcionál a sejtes immunitás ölő (killer) funkciója. Amit sertésnél és baromfinál hőstressznek gondolnak, annak az esetek döntő részében semmi köze nincs a magasabb hőmérséklethez. A malacok munkahipertrófiás szíve, a baromfinak golyó szíve van, a nitrogén-monoxid hiánya miatt, a beszűkült érrendszerből kifolyólag állandóan magas a vérnyomása, annyira beszűkült a balkamra hogy a verőtérfogat csak 20-30%-a az elvártnak.
- Van erre megoldás?
Van. Én több tízezres állományokat takarmányozok a funkcionális elvek szerint összeállított tápokkal. Látom, hogy az ezen nevelt, majd feldolgozott csirke belső szervei, szíve, mája, veséje normális takarmányozás mellett ép, az emésztőrendszere és az immunitása helyén van, a húsa egészséges, ehető! Az arginin folyamatos rendelkezésre állása nagyon fontos feltétele az immunrendszer szabályos működésének. Ez a funkcionális takarmányozás lehetőséget ad az antibiotikum mentes sertés- és baromfi hús előállítására. Az általam takarmányozott állatállományokban ez már gyakorlat. A preciziós takarmányozáson nem lehet antibiotikum nélkül termelni.
Ha a kismalacokat születéskor lecsepegtetjük arginin-fulvosav tartalmú piglet-oldatunkkal, kokcidiózis-mentesek lettek, egészséges maradtak. Ugyanezt megtettük csirkénél is, és náluk sem jelentkezett kokcidiózis. Azoknál az állatoknál, ahol a sejtes immunitás akadályoztatott, olyan magas
kokcidiosztatikumot kell használni, ami ionofor-mérgezést okoz. Amikor a kokcidiosztatikum már nem járható út, el kell kezdeni gondolkodni. Mi végeztünk egy kísérletet: ezer csirkét kokciodiosztatikummal kezeltünk, ezret ugyanazon a takarmányon, de gyógyszer nélkül, és ezret szintén kezelésmentesen, de a takarmányukat kiegészítettük fulvosav-arginin komplexszel. A legjobb eredményt az utóbbi csoportnál értük el: nem volt kokcidiózis és az ionofor-mérgezés is elkerülhetővé vált.
JANCSIBÓL JULISKA
- Jó tíz évvel ezelőtt közzétettek egy tanulmányt, miszerint az emberi környezetszennyezés által okozott ösztrogénterhelés hatására a természetes vizekben élő békák neme megváltozik: a hímneműek nőivarúakká válnak, főként gyomirtószerek hatására.
- Elismert szakemberek állítják, hogy a divatos elnevezéssel LMBTQ-jelenségnek nem genetikai oka van. Több ezer érintett genomját megvizsgálták, és a tudomány egyelőre nem talált olyan gént, ami ezeket kódolja. Okkal gyanakodhatunk tehát környezeti, táplálkozási hatásokra. Az egyik fő bűnös kétségtelenül egy gyomirtószer, mégpedig az atrazin, ami nemcsak a talajvizekben mérhető rendkívül nagy koncentrációban: az USA-ból multinacionális vállalatok támogatásával importált kukoricaszirup, azaz az inverz cukor is tartalmazza. Normál körülmények között a keringési rendszerben a szabad tesztoszteron egy részét az aromatáz enzim ösztrogénné alakítja. Az atrazin viszont felturbózza ezt az enzimet, ami
férfiaknál rendkívül magas ösztrogénszintet eredményez, ennek minden negatív velejárójával együtt. Olvassák el Tyrone B. Hayes-nek a University of California, Berkeley professzorának a munkáit, ő vizsgálta a békák szaporodását a 0,1 ppb/liter atrazin tartalmú vízben. A lárvákból kifejlődött békák 50 %-a petefészekkel, 10 %-a herével és 40%-a petefészekkel és herével is rendelkezett, tehát hermafrodita lett. Hozzáteszem ma az ivóvizekben a megengedett atrazin tartalom 3 ppb/liter.
A másik veszélyes vegyület a glifozát, ami ellenkezőleg hat: blokkolja az aromatázt. Emiatt lett gyakoribb lányoknál, nőknél a policisztás petefészek. Az atrazin és a glifozát is hormonhatású gyomirtószer, embernél a letális dózis egymilliomod része már hormon moduláns!
- Ha a takarmányok összetétele ön szerint nem megfelelő, ha az élelmiszerek egy része egészségtelen, az állatok és az ember mikrobiomjának épségét miként lehet megőrizni?
- A mikrobiom egyensúlyának felbomlása gyakorlatilag az összes degeneratív folyamat elindítója. Ha egészségtelen, szennyezett, szermaradékot tartalmazó élelmiszerrel - például génmódosított szójával felnevelt állatok húsával - nap mint nap elpusztítjuk a hasznos baktériumokat, ennek kockázata megsokszorozódik. A sikiminsav-útvonal egy hétlépéses metabolizmus, amelyet egyebek mellett baktériumok, gombák és növények alkalmaznak aromás essenciális aminosavak - fenilalanin, triptofán és tirozin - szintetizálásához. Ebben a folyamatban a hasznos baktériumoknak nagy szerepük van. Ha a jó baktériumok elpusztulnak, felborul a mikrobiom. Ezért van annyi Clostridium difficile-fertőzés embernél is. Béky László tanár úr iskolájába - ahol előadóként gyakorta megfordulok - egyre többen érkeznek olyanok, akiknél a mikrobiom nem ép. Tulajdonképpen nincs hasznos bélbaktériumuk, ezért a Clostridium difficile szabadon tarolhat. A Clostridiumok azért veszélyesek, mert spórát képeznek, túl élik a glifozátot is, amikor elmúlik a glifozát „veszély” a steril béltartalmon rapid módon szaporodnak. A másik bélbaktérium probléma a glifozát rezisztens Gram-negatív, lipo-poliszacharid sejtfallal rendelkező, masszív antigénhatású, úgynevezett LPS bélbaktériumok száma maximum fölötti, a butirát termelő jó
baktériumok száma ugyanakkor gyakorlatilag nulla.
A tudományos kettős mérce tipikus esete amikor a mainstream tudomány tagadja a glifozát káros hatását, ugyanakkor az USA szabadalmi hivatalában világszabadalomként szabadalmaztatja a glifozátot mint antibiotikumot. Kérdesem, most akkor van hatása a baktériumokra vagy nincs! Kérem keressenek rá:
https://patents.google.com/patent/US7771736B2/en
A mikrobiom helyreállítása nélkül nem működik az immunrendszer. Az immunrendszerünk 70 %-a a bélben van (GALT), ha ott sok a baj akkor tejesen leterheli a védekező rendszert, több a légzőszervi probléma is. Sokéves kutatómunkám eredménye egy olyan készítmény, ami egyéb összetevők mellett fulvosav-arginin komplexet tartalmaz. Az arginin gyorsan 100%-ban fel tud szívódni. A nagy mennyiségű fulvosav a tápban lévő lizinnel kombináció képes helyreállítani a sejtes immunitást, mert a fulvosav a szabad aminosavként jelenlévő komplex kötést hoz létre, azaz a lizin nem szabad lizinként felszívódik fel. Így megszűnik a lizin-arginin antagonizmus. Először sertések számára kezdtük el gyártani ezt az esszenciát, majd azonos célból, hasonló elvek mentén a humán termékünket. Számos kísérlettel tudom igazolni, hogy állatnál is és embernél is helyreállítja a mikrobiomot, méregtelenít, segíti a hasznos baktériumok elszaporodását, megteremti az immunrendszer hatékony működésének feltételeit.
Az állattenyésztés sok kérdésében ki kellene mondani végre az igazságot. A tudomány célja az élet, a természet minél alaposabb ismerete lenne. Feladata lenne természetben az ember által létrehozott jelentős biológiai változtatás hatásainak tanulmányozása is. Azonban a tudomány elfeledkezik erről a feladatától. A tudósok teljesen belevesznek a részletekbe. Azt a tudomány is kénytelen elismerni, hogy az embereknél és az állatoknál egyre több és egyre súlyosabb egészségügyi probléma van. Az nagy hiányosság, hogy azt nem hozzák összefüggésbe a megváltozott környezeti tényezőkkel, főleg az GMO-os takarmány és élelmiszer növényekkel, az ipari takarmányok és feldolgozott élelmiszerek hatásaival és a takarmányokban és élelmiszerekben használt adalékanyagokkal. A tudomány pénzügyi finanszírozásában közvetlenül és közvetve is részt vesz a multinacionális tőke, hogy mi a tudomány az ma már sok esetben ezek a vállalatok határozzák meg.
Ahogy George Orwell írta a klasszikus regényében, az Állatfarmban: az ember és a disznó közel azonosak. Az író közelebb járt az igazsághoz, mint gondolta.
A házisertés (Sus scrofa) orvosbiológiai modellként a legfontosabb állat, mivel méretében, anatómiájában, fiziológiájában, anyagcseréjében, patológiájában és farmakológiájában hasonló az emberhez.
Alan Archibald az Edinburgh-i Egyetem, Orvosi és Állatorvosi kar professzorának, véleménye szerint minden esetben a sertéseken végzett humán vonatkozású kísérlet adja a legjobb eredményt.
Közel négy évtizedes állattenyésztői tapasztalat van mögöttem, a gazdasági állatok közül legtöbbet sertéssel foglalkoztam. Ez a négy évtized két részre bontható. Kb. 1996-ig a takarmánykeverékek (tápok) GMO-mentes takarmány alapanyagokból álltak, szabad aminosavat, fermentációs mellékterméket, úgynevezett egysejt fehérjét (SCP) nem tartalmaztak. 2004 az európai Uniós csatlakozás megnyitotta a kaput a multinacionális takarmányipar által használt GMO-os takarmánynövényeknek és a szabad aminosavak használatának.
Sertéstelepenként más-más takarmányozáson több ezer állaton lehet megfigyelni a takarmányozás hatását az állatokra.
Legyen itt néhány probléma, ami a sertéseknél és az embereknél is jelentkezik, de nem biztos, hogy ugyan úgy hívják, de a kiváltó ok ugyanaz és többségében az elmúlt 2 évtizedben jelent meg, vagy a probléma súlyossága most realizálódik:
A problémának a gyakorisága az USA-ban több mint 14 %. Az elemző tudomány leírja, hogy 6-7 szer gyakoribb a végbél probléma az állatoknál, ha magas a takarmány lizin szabad aminosav tartalma. Az összefüggés kulcsszavai: magas lizin, a magas cadaverin hatás miatt a máj toxikus, heveny májgyulladás, kialakul a szűkűlet a májkapuban, májkapu véna (vena portae) szűkűlet miatt akadályoztatott a véráramlás, következmény magas vérnyomás a portális keringésben, a portális keringés akadályoztatása miatt a vér kerülő utat keres a szív felé, a végbél vénás elvezetésénél az alsó szakaszán összeköttetés van a portális véna (vena portae) és az alsó üres véna (vena cava inferior) rendszere között. A portális keringés akadályoztatásakor (májzsugor stb.) könnyen alakulhatnak ki vénatágulatok (aranyér) a megnövekedett vénás nyomás miatt.
Ez a multinacionális érdekeket szolgáló preciziós takarmányozás nem szolgálja az emberek egészségét. Nem lenne szabad tovább veszélyeztetni saját magunk, családunk, gyermekeink és unokáink egészségét!
Veszelka András
Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. Az ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ ide kattintva tekinthető meg!