A tenyészkocákon az elmúlt 10-15 évben több olyan külső sérülést és jelenséget láthatunk, melyeket az ezredforduló előtt nem tapasztaltunk. Ezen jelenségek a máj- vese élettani problémák következménye, melyek kihatással vannak a szaporulat vitalitására és mennyiségére.
Nikotinsav (niacin) hiány okozta elváltozások, a pellagra tüneteileginkább kocákon, ritkábban hízókon is megfigyelhető, a nyak és a hát bőrének pikkelyes gyulladásában vehető észre legelőször. Gyakori a túrókarima felső karima elhalása, a nyelv- és száj nyálkahártya fekélyesedése is előfordul, később a hátsó végtagok görcsös bénulása is a tünetek jellemzője. A hát és a mar hiperkeratózisos tünetei mellett előfordul kékeszöld pigment folt is a háton. Különösen olyan állatokon, ahol az állat olyan kutricában van, ahol folyamatosan napfény éri. A fényérzékenység a kórfolyamatra jellemző.
A szakmai folyóiratok tanácsa szerint a soványkoca szindrómaelkerülhető akkor, ha az éves takarmány felhasználás legalább 1200 kg/év kocánként, a takarmány DE tartalma minimum 14,2 MJ/kg, lizin tartalma minimum 1,1 %. Ezen túl, ha a gazda számos állatjóléti, higiéniai, környezeti feltételeket is betart, akkor ez a szindróma elkerülhető.
Tapasztalatom szerint az előző feltételekkel nem kerülhető el a soványkoca szindróma.
Az utóbbi egy-másfél évtizedben a tenyészkocák lábvégein érdekes jelenséget figyelhettünk meg.
Leginkább a hátsó lábakon, de előfordul mellső lábon is, többségében a külső fűkörmön, de néha megtalálható a belső fűkörmön is. A fattyúujjak pártaízületén, kisebb mértékben pataízületén. Először egy kb. 8-10 mm átmérőjű sötét pigment folt jelenik meg, később a folt kivérzik, majd sárgás váladék jön belőle. Az idő teltével egyre nagyobb lesz a bőrhiányos váladékozó felület. Érdekes, hogy baktériumos fertőződés nem jelenik meg rajta, pedig a padozaton a trágyával közvetlenül érintkezik ez a nyílt seb.
A fejlett nyugati iparszerű sertést tartó országokban számtalan nem fertőző, összetett kóroktanú szindróma szerű betegség jelentkezett az elmúlt 20 évben.
Először a tengerentúlon az amerikai kontinensen, utána Nyugat-Európában, napjainkban Magyarországon is egyre növekvő mértékben, de megtalálható az Európai Unión belüli és kívüli szomszédos országokban is. Ennek egy jelentős része az újszülött malacokat érinti, az intrauterin, a méhen belüli fejlődés során sérülnek a malacok.
A kérdés, hogy a következő összetett kóroktanú, nem fertőző eredetű, a termelést jelentősen befolyásoló szindrómák kialakulásában milyen szerepe van a máj és a vese, mint központi anyagcsere szerv sérülésének.
A vemhes kocákkal itatott Wendelin essencia hepar hatása a malacok intrauterin fejlődésére a malacok születési súlyára és a vitalitására:
A nagy létszámú almok okozzák-e az extrém kicsi malacokat?
Milyen esélye van a kb. 1,15 kg alatti születési súlyú malacoknak a választásig, a hízóba állításig és mikor érik el a kereskedelmi súlyt?
Hogyan ismerhetjük fel az IUGR (intrauterine growth retardation) malacokat, a méhen belüli növekedésben gátolt malacok?
Milyen tenyésztési és reprodukciós teljesítmény várható a kis súlyú malacként született kocasüldőtől?
Az Uniós szabályok értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ.
A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, vagy ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.
Az adatkezelési tájékoztató ide kattintva tekinthető meg!