A vemhes kocákkal itatott Wendelin essencia hepar hatása a malacok intrauterin fejlődésére a malacok születési súlyára és a vitalitására:
A nagy létszámú almok okozzák-e az extrém kicsi malacokat?
Milyen esélye van a kb. 1,15 kg alatti születési súlyú malacoknak a választásig, a hízóba állításig és mikor érik el a kereskedelmi súlyt?
Hogyan ismerhetjük fel az IUGR (intrauterine growth retardation) malacokat, a méhen belüli növekedésben gátolt malacok?
Milyen tenyésztési és reprodukciós teljesítmény várható a kis súlyú malacként született kocasüldőtől?
A kérdésekre a válaszokat több országban, több tucat kutató és elemző szakember által, több tízezer alom adatainak kiértékelése alapján próbálom megadni.
Hogyan tudjuk elkerülni a kis súlyú malacok születését?
Hosszú távú stratégia kialakítása is szükséges, ezt a tenyészkiválasztási módszer átértékelésével tudjuk elérni.
Rövidtávú eredményt adó módszer is van, ami megakadályozza a probléma újra termelődését, ez kiküszöböli a takarmányozás élettani hiba következményeként a nem megfelelő placenta funkciót.
Elérhetjük az optimális születési súlyú, vitalitású és immunállapotú malacok születését a vemhes kocák wendelin essencia hepar-ral történő itatásával.
1,4-1,5 kg fölötti az az egyedi születési malac súly, amelynek jó a túlélési esélye, jó a felnevelési mutatója, és a nőivarú egyedek tenyésztésbe állításakor jó a reprodukciós teljesítménye és fenotípusosan nem konzerválja a kissúlyú malacok születésének az előfordulását. Jourquin a Nemzetközi Sertés Állatorvosi Egyesület (IPVS) Kongresszusán Dublinban, 2016. júniusában, spanyolországi eredményeket mutatott be. 2331 almot vizsgáltak választásig, 178 alom adatait kisérték figyelemmel születéstől a vágásig.
Átlagos alomszám 14,3 malac volt, amelyből 13,1 volt az élve született. Átlagos születési súlya 1,46 kg. Összesen elhullás 17,5% volt választásig. A vizsgálatuk szerint a kritikus malac születési súlyt 1,13 kg-nak találták, ahol egyértelmű törés pont van. Az ez alatti súlyú malacoknál jelentősen romlik az elválasztás előtti túlélési esély. Az 1,13 kg/egyed alatti súlyú malacoknak 58% esélye van a túlélésre; e fölötti súlyú egyedeknél a túlélés esélye 92% volt.
Az Alberta Egyetem Miranda Smit kutatója 2012-ben tartott előadást az optimális alom méret szerepe a választási és hizlalási eredményekben.
A malac születési súlyának meghatározó szerepe van az adott egyed későbbi fejlődésére. A malacokat születési súly szerint 3 csoportra osztja. Az alacsony születési súlyú LBW, közepes születési súlyú MBW és a magas születési súlyú HBW csoportba sorolta a malacokat. A malacok átlagos születési súlya rendre 1,2 kg/egyed, 1,4 kg/egyed, 1,8 kg/ egyed volt.
Az alacsony és magas születési súlyú egyedek között 21 napos választásnál a súly különbség 0,81 kg/egyed volt, 65 napos hízóba állításnál 3,05 kg/egyed volt, 149 napos súlymérésnél 6,92 kg/egyed volt a differencia. Különösen jelentős volt a közepes és a kissúlyú malacok közötti teljesítmény különbség.
A vágási súly elérése (115,8-116,2 kg) között is lényeges, közel 10 napos különbség volt. A választásig bekövetkező elhullásban jelentős különbséget talált: a magas születési súlyú, HBW csoportban az elhullás 6,7 % volt, az alacsony születési súlyú csoportban 16,4 % volt az elhullás.
Emma Baxter et.al (2010) által közölt eredmények szerint az alacsony születési súly a legnagyobb kockázat a választásig bekövetkező malac elhullásban. A szerző szerint az Egyesült Királyságban ez közel 2 millió malacot érint. Az optimális születési súlyú, 1,5-2,1 kg/egyed súlyú malacok túlélése választásig 85-89 %, az 1,0-1,5 kg/egyed súlyú malacok túlélése választásig 53-88 %. A 0,5-1,0 kg/egyed között malacok túlélése átlagosan csak 25 %.
Hasonló vizsgálati eredményeket közölt Horst Brandt. Németországi eredmények alapján a szoptatási és választási periódusban a 0,8 kg alatti egyedi súlyú malacok 55 %-a, az 1,0 kg alatti egyedi súlyú malacok közel 30 %-a pusztul el.
Sandra Edwards & Emma Baxter hivatkozik Roehe és Kalm (2000), Scottish Agricultural College, Edinburgh, a fenntartható állattenyésztés kutatási csoport kutatóinak az eredményeire. Két generáción keresztül vizsgálták a születési súly és az életben maradás összefüggését.
Az arányos koreloszlású kocák 1-3 fialásuk eredményeit értékelték ki. Az élő szaporulat 12,8 és 13,1 között volt. 21. 835 született malac adatait elemezték.
Az 1,0 – 0,5 kg közötti születési súlyú malacok 30-83 %-a elpusztul a választásig.
J.Patterson a Kanadai Alberta Egyetem Sertéstechnológiai Kutató Központjában tanulmányozta a malac születési súlyának szerepét a további életében. Vizsgálta a születési súly szerepét az állat saját fejlődésére és az esetleges nőivarú tenyészállat szaporodási teljesítményére. Véleménye szerint a kis súlyú malacok „Intra-Uterine Growth Retardation” méhen belüli növekedés visszamaradást szenvednek el.
A növekedés visszamaradás anatómiai oka, hogy a kis súlyú malacok placenta tömege alacsony, az alacsony születési súly a kis placenta súly következménye.
/Az IUGR malacok születésének kórélettani okairól később./
A következő ábra szemléletesen mutatja, hogy a születési súlycsökkenés alig érinti az agy súlyának csökkenését, zsigeri szervek nagyobb mértékben veszítenek a súlyúkból, a vékonybél és a máj, valamint az izom súly arányaiban meghaladja a születési súly csökkenését.
Alvarenga et al. (2012) vizsgálata szerint a kis súllyal született malacok patkóbél nyálkahártyája nem csak születéskor, hanem 150 napos korban is lényegesen alacsonyabb, mint a nagy súllyal született malacoké. A bél nyálkahártya fejlettsége megkérdőjelezi az emésztés hatékonyságát a kis súlyú malacoknál.
A születési súly meghatározza az állatok tenyésztésben tartásának tartamát. A kis súlyú malacokból nevelt kocasüldők csak 37 %-ban vemhesülnek első termékenyítésre és válnak tenyészállattá, a 6. fialást csak a tenyésztésbe vett egyedek kb. 15 %-a éri el. Szemben a nagysúlyú malacként született egyedekkel, amelyek 85-90 %-ban vemhesülnek az első termékenyítési periódusban. Ezek a nagysúlyú malacként született kocák 40 %-ban elérik a 6. fialást.
Linck Monori nem publikált adatai szerint a kissúlyú malacok méh tömege kb. fele akkora mint a nagy súlyú malacoké.
Az USA nemzeti sertés kutatási programban 2015-ben J. Pattersen és munkatársai vizsgálták, hogy milyen összefüggés van a nagy létszámú, a közepes létszámú és a kis létszámú almok és az extrém kis súlyú malacok előfordulása között. Az ábrából látható, hogy 10 vagy annál több született malac esetén már az almokban az extrém alacsony malacok születési aránya 20 %.
Az előzőekben leírtak alapján az összefüggés nem egyértelmű, az extrém kis születési súlyú malacok nem csak az összes született malac számának növekedéséből adódnak. Az egyértelmű tény, hogy a malac létszám növekedésével kisebbek lettek a malac születési súlyok. Sokszor magunk nyugtatására állapítjuk meg, hogy kicsik a malacok, de sok a szaporulat, majd megnőnek. Sajnos nem nőnek meg, a kis súlyú malacok 47 %-a nem éri el a vágósúlyt, ha nem hullik el, akkor sok problémával terhelten nő meg, később készül el és romlik a felnevelés. A tenyésztés hatékonysága is romlik, hiszen csak 38 %-át tudják a termelők tenyésztésbe állítani.
Egy állományban akkor következik be nagy probléma, amikor a kis súllyal született malacokból nevelt kocasüldők nagy számban kerülnek be a tenyésztésbe.
A Texasi A&M Agrártudományi Egyetem, valamint a Kínai Bijing Agrártudományi Egyetem közös kutatási eredményt közölnek koca almon belüli malac születési súly kiegyenlítettségéről. Összefüggést kerestek és találtak a koca takarmányozási körülményei és az almon belüli kissúlyú malacok arányának a növekedésében. 158 szakirodalmi cikket dolgoztak fel a probléma kialakulására, az élettani folyamatok leírására és a takarmányozási összefüggések megértésére. Megállapításuk szerint nagyon szigorú az összefüggés arra vonatkozóan, hogy egy kritikus malac születési súly alatt, minimális a malacok túlélése választásig.
(A cikk elérhetőségét a szakirodalmi források között megadom, a cikk hivatkozásit én is közlöm, így annak mindenki utána tud olvasni.)
Bevezetnek egy fogalmat, több mint 10 szakirodalmi feldolgozásra hivatkozva. Az Intra Uterine Growth Retardation-t (IUGR), a méhen belüli növekedés gátlást. Véleményük szerint a kissúlyú malacok születésének az oka valamilyen kórokból bekövetkező gátolt növekedés. A rajzos képen látható a IUGR malac fej orrhát profilja. A méhben az agy növekedésének prioritása van, tehát a növekedésében gátolt malac, agykoponyája kifejlődik, de a hozzátartozó arckoponya rész már nem a megfelelő nagyságban fejlődik ki. A fotón homorú orrháttal született IUGR malac.
Erre a jelenségre figyeljünk, mert ez jelzés értékű, hogy probléma van a méhen belüli fejlődésben.
A placenta vérereinek kiépülése után a vérerek sűrűségének a növekedése különösen a vemhesség 90 és 110 napja között jelentős. A nem megfelelő vérér sűrűségű placenta káros hatással van a magzat fejlődésére, az optimális születési súly elérésének a gátja (Argente et al., 2008). A nem megfelelően működő vasodiletáció miatti a placenta gyenge vérellátása korlátozza a malacok fejlődését (Argente et al., 2006; Foxcroftet al., 2007). Mindkét tényező a vérerek kiépülése, angiogenesis és a vérerek vazodiletációja is döntő a fejlődő kis malacok vérellátásában.
Melyek azok a kórélettani hatások, amelyek érik az extrém kis súlyú és kisebb súlyú malacokat?
Batshaw és Brusilow már 1978-ban közzétette, hogy a köldökvér magas ammónia szintje a (hyperammoniaemia) alacsony születési súlyú malacokat és emberi csecsemőt is eredményez, de veszélyezteti a magzat életben maradását a méhben.
Az IUGR, a növekedésben gátolt magzatokban a vemhesség 90-110. napja között a köldökvéna ammónia szintje szignifikánsan magasabb volt, mint a normál súlyú malacoké (Lin et al., 2012).
Itt egy közbe vetést szeretnék tenni.
Ma már Magyarországon is általános jelenség, hogy habzik a kocák szája és csámcsogó szájmozgásuk van.
Ez a jelenség az ammónia mérgezés, erről részletesen a Wendelin-essencia honlapon is lehet olvasni.
Mi az oka az ammónia mérgezésnek?
A kocák szájának a habzása nem viselkedési anomália, hanem a kocák máj állapota, valamint a lizin-arginin antagonizmus által kiváltott arginin hiány következményeként jelentkező gátolt ammónia-karbamid átalakulás.
Tehát a kocák szájának a habzása nem viselkedési anomália, hanem a kocák máj állapota (hepatikus enkefalopátia), valamint a lizin-arginin antagonizmus által kiváltott arginin hiány következményeként jelentkező, gátolt ammónia-karbamid átalakulás következménye.
Ha egy kocának habzik a szája, akkor a méh placenta angiogenézise és vasodiletációja is sérül a következő élettani összefüggés miatt, a ha karbamid ciklus nem működik, akkor a NO szintézis sem működik.
Az újszülött malacok nem megfelelő születési súlyának, a gyenge vitalitásának, a fiatal malacok gyenge immunállapotának és a problémás felnevelésének az okozója a vér magas ammónia szintje, valamint az arginin hiány okozta placenta angiogenézis és a vasodiletáció károsodás.
Az újszülött malacok nem megfelelő születési súlyának, a gyenge vitalitásának, a fiatal malacok gyenge immunállapotának és a problémás felnevelésének az okozója a vér magas ammónia szintje, valamint az arginin hiány okozta placenta angiogenézis és a vasodiletáció károsodás.
A magzat fejlődése és növekedése összetett biológiai esemény, amelyet a genetika, az anya fiziológiai állapota, a koca felnevelési körülményei, a vemhesség alatti takarmányozása és egyéb környezeti hatások is befolyásolják (Redmer et al. 2004 ). Ezek a tényezők befolyásolják a zigóta beágyazódását, a placenta kialakulását, a placenta vérér hálózatának kialakulását, az angiogenezist. A méhen belül, a placenta működése, a vérerek vasodiletációja a táplálék közvetítés és a gázcsere hatékonyságának döntő szerepe van a malacok fejlődésében (Bell és Ehrhardt,2002; Fowden et al.,2005 ; Reynolds et al.,2006; Wu et al. 2006).
A magzati és az anyai keringés a placentában:
A Texas-i A&M Egyetem, Animal Science Intézete Wu, G. Kutatási project vezető 2008-ban publikálta a következő cikket:
Alacsony születési súlyú (LBW) malacok kevesebb, mint 1,1 kg súlyúak, előfordulási arányuk az USA-ban megszületett malacoknál 15-25%. Ezeknél a malacoknál károsodik a bélnyálkahártya növekedés és fejlődés, csökken a testnövekedés, magas a holt születés és a fialás utáni 1-3 napban az elhullás. Annak ellenére, hogy ez jelentős probléma a sertés termelésben, jelenleg nincs hatékony eszköz, hogy javítsa túlélését LBW malacoknak, mert a mechanizmusok nagyrészt ismeretlenek. Feltételeztük, hogy fokozza a bél növekedést és a megfelelő súlyú malacok kifejlődését az arginin. Az arginin csökkenti a magzatok vérben ammónia szintjét (az ammónia rendkívül mérgező a fejlődő magzatnak), és ezzel növeli a túlélését és a növekedését a kis súlyú, LBW malacoknak.
Az arginin anyagcserében bekövetkezet változás pozitív hatást gyakorol az előzőekben említett problémákra. Az eredmény várhatóan jelentős hatást gyakorol az USA sertéshús termelésére, mert lehetővé teszi, hogy ezzel a fejlesztéssel olyan gyakorlati eszközökhöz jutnak a termelők, hogy kezelni tudják az alacsony születési súlyú malacok okozta problémát.
Optimális tartási és takarmányozási körülményeket teremtve vizsgálták az arginin adagolás szerepét a malacok születési súlyára, fejlettségére és vitalitására. Az arginin adagolás élettani oka, hogy a vasodiletáció és az angiogenézis neurotransmitterének, a nitrogén monoxidnak a képződésében kizárólagos donorként szerepel az arginin. L-arginin fontos prekurzor NO szintézishez (Wu és Morris, 1998 ; Wu és mtsai., 2007 ; Blachier et al., 2011). Mindkettő kulcsszerepet játszik a placenta növekedésében és az angiogenezisében (Wu és al., 2006). Így javul a vér áramlása és a placenta hatékonyabban működik, jobb lesz a magzatok tápláló anyag ellátása, különösen a méh kürttől távol eső malacoknál. Javul az alom kiegyenlítettség, homogénebb lesz a malacok súlya, csökken az extrém kissúlyú malacok előfordulása (McCrabb és Harding, 1996 ; Gardner et al., 2001; Mateo et al. 2007 ; Gao et al., 2012; Wu et al. 2013).
Jó néhány kutatási eredmény van a vemhességi idő alatt adott arginin kiegészítés élő malacszámot és a születési malac súlyt növelő hatásáról.
Magas lizin szabad aminosavat tartalmazó takarmányon vizsgálták az arginin kiegészítés hatását a szaporulat számára, és az alomsúlyra vonatkozóan. 52 kocasüldőt vontak be a vizsgálatba.
Az élő szaporulat 22 %-kal nőtt, az alom súlya 24 %-kal volt magasabb. Az almonkénti 1,86 db holt malac az arginin kezelés hatására 0,66 db/alomra esett vissza. Az élő születési átlag súly is nőtt 4 %-kal (R.D.Mateo et al. 2007).
Gao, K., Jiang, Z., Lin, Y. és kutatócsoportja 2010-ben különösen biztató eredményeket közölt. Cikkükben a magzati túlélés és a növekedési problémát vizsgálták 108 vemhes sertésen. A hipotézisük szerint az arginin kiegészítés a vemhesség 22 – 114 napja között adagolva javíthatja a placenta növekedését és működését, táplálóanyag szolgáltatását. Összehasonlítva a kontrollal, arginin szignifikánsan (P <0,05) megnövelte az összes malacok számát, 1,31 malaccal, nőtt az almonként élve született malacok száma 1,10 malaccal. Az arginin kiegészítést kapott csoport élve született malacainak átlagsúlya 1,70 kg/malac volt. Az arginines csoportban a placenta tömege szignifikánsan (P <0,05) 16,2%-al volt magasabb. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a kiegészítésnek adott arginin kedvezően javítja a placenta növekedését és a kocák reprodukciós teljesítményét.
A kis súlyú malacok születési problémájához kapcsolódik a fiatalkori immunállapot problémája, ami szintén összefügg, az arginin hiánnyal. Az arginin kiegészítés fokozza az immunállapotot, de leginkább optimális immunbiológiai állapotot eredményez a vemhes kocáknál és az újszülött malacoknál, ezáltal csökkentve a morbiditást és mortalitást, megfelelő immunválaszt gyakorolva a fertőző kórokozókra (Han et al. 2008 ; Li et al. 2007 ; Tan et al. 2008).
A www.wendelin-essencia.hu és a www.termeszetes-malactakarmanyok.hu honlapomon számtalan az arginin hiánnyal összefüggő kórélettani folyamatot írok le.
Itt ennek kapcsán egy-két megállapítást szeretnék tenni:
A lizin szabad aminosavaként való alkalmazása nem probléma mentes.
A problémák okai között mindenképpen szerepel a lizin-arginin antagonizmus miatti arginin anyagcsere probléma.
Melyek azok a problémák, amelyek erre a metabolitikus kórélettani állapotra vezethetők vissza:
A megszületett malacok súly problémája és az ehhez kapcsolódó kórélettani folyamatok: zsigeri és immunszervek fejletlenségének a hiánya, az újszülött malac vitalitásának a problémája, a születés utáni testhőmérséklet szabályozás összeomlása mind a születési súly következményéből adódó globális jelenség.
A Wendelin essencia egy új hatékony segítséget jelent ezekben a szindrómákban.
Miért nem termelődik elegendő NO?
Nézzük ennek az élettani alapját:
A nitrogén-monoxid NO 1992-ben az év molekulájavolt a Science folyóirat szerint. A NO élettani szerepének leírói 1998-ban orvosi és élettani Nobel-díjat kaptak. A nitrogén-monoxid (NO) fontos szerepet játszik a szervezet keringési rendszerének működésében. Vazoditetator, érfal-tágulat fokozó hatású anyag, amelynek szintézise nyomán a kitágult ereken belül nagyobb volumenű a véráramlás, így az oxigén-, tápanyag- és a folyadék szállítás. Ennek megfelelően szinte minden szerv működésében javulást eredményez. Így az egészséges keringés fenntartásában, vagy visszaállításában, a magas vérnyomás megszüntetésében döntő szerepe van. Az arginin biztosítja a neurotransmittert, a NO-ot a vazodiletatióhoz. Az arginin hiány következménye, hogy a kapilláris vérerek endothel sejtjeiben az L-arginin hiányában nem termelődik NO, ezért nem nyílnak meg a vérerek a vér számára a kapillárisokban. Emiatt romlik az egész szervezet keringése, a szövetek oxigén és táplálék hiányában szenvednek.
Miért nincs elegendő arginin a koca szervezetében?
Az arginin essenciális aminosav a sertéseknek és a baromfinak. A sertés takarmányok a hústermelés szempontjából, valamint költség megfontolás miatti magas lizin szabad aminosav mennyisége nem kedvező az optimális keringés szempontjából. Bár a takarmányozási szakirodalom nem foglalkozik az aminosav antagonizmus jelenségével, de a két bázisos aminosavak a lizin és az arginin egymás antagonistái, a felszívódáskor mindkét aminosavnak ugyanaz a carrier molekulája. A versenyben a lizin elnyomja az arginint, ez okozza a szervezetben az arginin hiányt.
Az ilyen lizin túlsúlyú háttérben hogyan lehet bejuttatni a szervezetbe az arginint?
A fehérjék emésztésével és felszívódásával kapcsolatosan a takarmányozási szakirodalom sokszor kerül ellentmondásba az élettannal, nevezetesen a fehérjék és az aminosavak emésztésével és felszívódásával kapcsolatban. A fehérjékben lévő aminosavak sokkal könyebben szívódnak fel peptidekként, mint szabad aminosavként, ennek egy lényeges oka van, a peptidek passziv transzporttal, energia igény nélkül, egyszerű diffúzióval szívódnak fel. A szabad aminosavak membran transporter protein-ek közreműködésével, úgynevezett carrier molekula és Na+ pumpa segítségével.
Ezt az élettani mechanitzmust használjuk ki az arginin bevitelére.
A fulvosav a huminsavak legkisebb molekula tömegű frakciója, számunkra két kedvező tulajdonsága is van.
E két tulajdonsága teszi lehetővé, hogy az arginin-fulvosav komplex elkerüli a lizin-arginin antagonizmust. Az itatóvízbe adagolt essencia már a gyomorban keveredik a takarmánnyal. A wendelin essenciákban a fulvosav mennyisége lehetővé teszi azt is, hogy a takarmányban lévő szabad aminosavak, különösen a két bázisos lizin, fulvosav-lizin komplexként szívódjon fel. Ezáltal a véges membran transporter protein-ek rendelkezésre állnak a szervezetben az arginin számára is.
Az arginin jelenléte a szervezetben lehetővé teszi az angiogenézis és a vazodiletáció működését.
A wendelin essenciának két fontos aminosav anyagcsere sajátossága van.
1. Ez a védett arginin bevitel kizárólag a Wendelin essenciában van.
2. Az a mechanizmus, hogy a takarmányban lévő lizin nem szabad aminosavként szívódik fel, hanem lizin-fulvosav komplexként, kiküszöböli a lizin- arginin antagonizmus problémáját.
Mindkét feltétel fontos és elengedhetetlen.
Ezen az élettani alapon működő hatás reményt ad a vemhes kocák placentájának jobb vérér kiépüléséhez, angiogenéziséhez és a vérerek jobb megnyílására.
Ennek következményeként a kutatási eredmények alapján kb. 25 % -kal nő a placenta tömege, 22 %-kal nő az élve született malacszám, 26 % nő az alomtömeg. Csökken az életképtelen extrém kissúlyú malacok száma.
A vérérek vasodiletációs képességének javulásához járul hozzá a wendelin essencia heparban lévő a fekete áfonya levél. Az áfonyában az antociánok, proantociánok, leukoantociánok, flavonolok és származékaik bioaktív tulajdonságúak, serkentik a kollagén szintézist, ami hozzájárul a vérerek rugalmasságához. Az áfonya így segít fenntartani a vérerek egészséges vasodiletációs funkcióját.
A wendelin essencia hepar máriatövis által biztosított májvédő funkciója elengedhetetlen a kocák vér ammónia szintjének csökkentéséhez, az optimális mennyiségű, egészséges májsejt meglétének.
Felhasznált irodalom:
1. Jourquin, Jan: Piglets born at a weight below 1.13 kg have been found to have a substantially decreased chance of survival. International Pig Veterinary Society (IPVS) Congress held in Dublin, Ireland, 7-10 June, 2016.
2. Horst Brandt . Individual piglet birth weight Institute for Animal Breeding and Genetics, University of Göttingen, Albrecht-Thaer-Weg 3, 1998. 37075 Göttingen, Germany
3. Emma Baxter et al. 2010 : Improving Piglet Survival, SAC Pig Research Workshop,
4. Roehe R and Kalm E 2000 Estimation of genetic and environmental risk factors associated with pre-weaning mortality in piglets using generalized linear mixed models. Animal Science 70: 227-240
5. Tao-lin Yuan,1 Yu-hua Zhu, Meng Shi,1 Tian-tian Li, Na Li, Guo-yao Wu, Fuller W. Bazer, Jian-jun Zang,1 Feng-lai Wang,1 and Jun-jun Wang: Within-litter variation in birth weight: impact of nutritional status in the sow, J Zhejiang Univ Sci B. 2015 Jun; 16(6): 417–435.
6. L. Che, P. Yang, Z. Fang, Y. Lin, D. Wu: Effects of dietary arginine supplementationon reproductive performance and immunity of sows, Czech J. Anim. Sci., 58, 2013 (4): 167–175 7. Miranda Smit PhD candidate, University of Alberta: optimal litter size-Incrasing the numberof quality pigs weaned, Saskatchewan Pork Industry Symposium 2012 1. Norton C, Kalea A, Harris P, et al. Wild blueberry-rich diets affect the contractile machinery of the vascular smooth muscle in the Sprague-Dawley rat. J Med Food. 2005, 8;(1):8-13.
Visszalépés...Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek.