Tenyész tojópulykák és tojótyúkok tojócső előreesése

A takarmányozás kórélettani betegség az áru tojást és a húshibrid tenyésztojást termelő tojótyúkoknál, valamint a tenyész tojást termelő pulykáknál is nagyszámban fordul elő. A beólazott tenyészérett tojóknál megjelenés gyakorisága 5-10 %.

A tenyészállatok felnevelésének költségét akár 10 %-kal is megnövelheti. A szakirodalom abban egyetért, hogy a következmény a kényszervágás, mert ezek az állatok mindenképpen elpusztulnak.

A fellelhető szakirodalom szerint mi okozza?

  • Túlsúlyos fiatal tojóknál gyakran fordul elő.
  • Az elzsírosodott petevezeték növeli az előfordulás gyakoriságát.
  • Az extrém nagy tojás növeli a prolapsus kockázatát
  • A kalcium hiányos takarmányozás segíti a kialakulását, mert a gyenge simaizom tónus megnöveli a petevezetőben való tartózkodási időt.
  • A prolapsus kialakulását megelőzi a vércsíkos tojás előfordulása.
  • A környezeti tényezők közül a rosszul időzített fényprogram is szerepet játszhat a kialakulásában.

A szakirodalom által felsorolt kiváltó okok kizárása esetén is nagy számban fordulhat elő a prolapsus.

Szerintünk mi okozza az oviduct prolapsust?

A kalcium anyagcsere zavar szükséges, de nem elégséges feltétele a prolapsus kialakulásának.

A kalcium anyagcsere zavart nem a takarmány Ca és D3-vitamin tartalmának növelésével lehet rendbehozni, hanem a máj és a vese fiziológiai állapotán kell javítani!

Ebben a kórképben is a lizin - arginin antagonizmust kell megszüntetni, mert

  • az extrém nagy tojások,
  • a tojócső prisztaltika zavara,
  • a tojócső invagináció, a betüremkedés,
  • a tojás megtojását segítő hormon termelésének sérülése,
  • a perisztaltika neurohormonális vezérlésének a károsodása,
  • valamint a baromfi endogén ammónia mérgezéséből adódó, az idegrendszer motoros sejtjeinek
  • gátlása is az antagonizmusból ered.

Nézzük részletesen

A probléma kialakulásának megértéséhez ismerni kell a tojás képződésének finoman szabályozott élettani folyamatát, valamint azt a takarmányozási gyakorlatot, amely ezt a finoman szabályozott folyamatot megzavarja.

Nézzük az élettani folyamatot.

A tojás képződése

A tojók ivarszerve a petefészekből és a petevezető szakaszaiból áll. Ovulációkor a tüsző fala felreped és a tojás sárgájának megfelelő érett petesejt a petevezető tölcsérébe kerül.

A petevezetőnek hat szakaszát különböztetjük meg:

1. tölcsér (infundibulum),

2. fehérjemirigy (magnum),

3. szűkület (isthmus),

4. héjmirigy vagy méh (uterus),

5. nyak (cervix),

6. hüvely (vagina).

A tölcsér (infundubulum) petefészek felőli széles, nyitott, szabad végén lévő rojtjai ovuláció idején ráborulnak a tüszőre és felfogják a levált petesejtet. A tölcsérben tárolódnak az ondósejtek is.

A levált petesejt kb. 30 perc alatt halad át a tölcséren, és eközben termékenyül meg. A tölcsér hámrétegében a kehelysejtek és mirigysejtek által termelt váladék az áthaladó petesejtre egy rostos, hálózatot képez a tojás sárgáján, ez lesz a jégzsinór alapja.

A petevezető a tojásrakás megkezdésének idejére a pulykánál 80–100 cm, a tyúknál kb. 30 cm hosszú, kanyargós lefutású, tágulékony, csőszerű szervvé válik. A magnum spirális lefutású nyálkaredői vezetik meg és hozzák létre a képződő tojás körkörös spirálisan forgó mozgását.

A petevezető szakaszait és a tojásnak a petevezetőben töltött idejét mutatja a következő ábra.

A madarak petevezetője tehát nemcsak a petesejt tova juttatására szolgál, mint az emlősök esetében, hanem - miközben a petesejt végighalad benne spirálisan forogva- körülötte a tojás különböző rétegei és burkai alakulnak ki.

A petevezető nyálkahártyájában kehelysejteket tartalmazó hengerhám van. A nyálkahártya kötőszöveti rétegében csöves mirigyek is találhatók. Ezek termelik a tojás fehérjeburkának döntő részét. A váladék kiürülését a rajta áthaladó, kialakulóban lévő tojás mechanikai ingere váltja ki. A szabályosan kialakult tojásban a tojásfehérje (albumen) három rétege figyelhető meg: a külső és belső híg, valamint a középső sűrű fehérje réteg. A magnum spirális lefutású nyálkaredőiből nyomásnak kitett területek mirigyeiből kerül a szekrétum a magnum lumenébe. A magnumban tartózkodó képződő tojások nagyságát lényegében az oviduct simaizmainak összehúzódása alapján létrejött nyomás határozza meg. A túl nagy tojás kialakulásának egyik kiváltó oka a petevezető sima izminak hiányos elernyedése, a vasodiletáció hiánya.

Az ovidukt simaizom perisztaltikája juttatja tovább a spirális lefutású nyálkaredő által megvezetett spirálisan forgó, képződő tojást.

A petevezető distalis végén záróizomgyűrűt képez, amely a tojás lerakásának aktív résztvevője. A szűkületben (isthmus), képződik a héjhártya. A szűkületben 1–2 órát tartózkodik a tojás, miközben kialakul a héjhártya. A jégzsinór alapjául szolgáló fonalak, rostok már a tölcsérben kialakulnak és a spirális forgás egy jellegzetesen csavarodott rostfonatot alakít ki, amely a héjhártyához kapcsolódik. A héjhártya két rétege a tojás lerakását követően elválik egymástól és a tojás tompa végén kialakul a légkamra.

A héjmirigy, a mészhéj képződése. A héjmirigyben (vagy méhben) zajló mészhéj képződés a tojás kialakulásának leghosszadalmasabb folyamata (házityúkban 19–20 óra). A lassú meszesedési fázisban (kb. 5 óra) a héjhártya pórusain víz, vízben oldott fehérjék és ásványi sók diffundálnak a tojásfehérjébe. Ez a jelenség ozmozisos alapon zajlódik le. A baromfi ozmozisos folyamatainak szabályozásában, a később említett arginin-vazoticin hormon szabályozása a meghatározó. Ennek a hormonnak jelentős szerepe van a végleges tojás nagyság kialakulásában. Közben befejeződik a mamillaréteg kialakulása.

Az intenzív meszesedés szakaszában (kb. 12–13 óra), a héjhártya külső felületén mészoszlopok képződnek és létrehozzák a tojáshéj palisad rétegét.

A tojáshéj felszínét cuticula borítja (anyaga a szerves matrixhoz hasonló), színét hemoglobin és epefesték bomlástermékektől kapja. Feladata a tojás védelme a kórokozókkal és a nedvességgel szemben.

A nyak a petevezető legrövidebb szakasza. Jól fejlett, körkörös izomrétege zárja és ezáltal védi a petevezető előző szakaszait. Nyálkahártyája jelentős mennyiségű mucint termel, amely segíti a tojás továbbjutását. A kötőszövetes állományában spermiumraktározó mirigy található. A mirigyek 10-40 napig is termékenyítőképes állapotban tartják a spermiumokat. A spermiumraktározó mirigyekből csak a tojásrakást követően juthatnak el a tölcsérbe a spermiumok.

A hüvely a petevezető S-alakban hajlott, utolsó szakasza, a kloákába nyílik. Fala rendkívül tágulékony, az S hajlat teszi lehetővé, hogy a megtojás során kiegyenesedjék. A tojás tehát a kloákával tulajdonképpen nem érintkezik, a megtojás pillanatában a tojás teljesen tiszta.

A tojásrakás, az ovipozíció szabályozása

A tojás lerakását, az ovipozíciót a héjmirigy (tojástartó) erőteljes izomzatának kontrakciója hozza létre. Az izom-összehúzódást a neurohipofízisből kiáramló arginin-vazotocin és a petefészek képleteiben és a méh falában termelődő prosztaglandinok váltják ki.

A tojócső előreesés (Oviduct prolapsus) kialakulásának kórélettani folyamata

A oviduct prolapsus, a petevezető előreesés kórélettani folyamatának megértéséhez szükséges a petevezető rögzítésének anatómiai megismerése. A petevezető a hasüreg bal felső részében, egy savós hártyával elkülönített rekeszben helyezkedik el, tágulékony, kacsokat alkotó, csőszerű szerv. A petevezetőt a gerincoszlophoz a savóshártya-kettőzet, a petevezető fodra rögzíti, míg a petevezető ventralis (hasi oldali) szalagja a szervet a hashártyához és a hasizmokhoz kapcsolja, valamint egymáshoz fűzi a kacsokat.

A petevezetőt dorzálisan rögzítő savóshártya kettőzet a tojásképződéshez szükséges táplálóanyagokat szállító nagyszámú vér- és nyirokereket is magába foglalja és nagy számban sűrűn behálózza a petevezetőt.

Az anatómiai felépítés egykönnyen nem teszi lehetővé, hogy adott esetben a pulykánál akár 100 cm petevezető is kitüremkedjen. A petevezető tölcsér (infundubulum) felőli része betüremkedik a saját lumenébe, létrehozva a betüremkedés az invagináció jelenségét. A következménye, hogy a petevezető dorzális rögzítésére szolgáló rugalmas kettős savóshártyával együtt a vér és nyirokerek, valamint a ventrális rögzítő szalagok gyakorlatilag elszakadnak.

A prolapsus folyamatának kialakulásában a következő élettani folyamatok sérülései játszanak szerepet:

A kálcium anyagcsere sok esetben sérül a tojó tenyészállatokban. Hiába magas a takarmányban Ca és a D3- vitamin is, másodlagos D3 –vitaminhiány miatt sérül a Ca értékesülés a baromfiban. Emiatt a Ca anyagcserezavar is szerepet játszhat a simaizmok működésének szabályozásában.

A simaizom összehúzódott/ellazult állapotát az MLC20 foszforilált/defoszforilált állapota határozza meg. Az MLCK aktivitása a myoplasma Ca2+-koncentrációjának függvénye. Az összehúzódást megindító jelzést a myoplasma Ca2+-koncentrációjának emelkedése jelenti.

Miért sérül a Ca anyagcsere a tojástermelő állatokban?

A tojás termelő baromfi takarmány kalcium igénye 3,8-4,2%. A kalcium hasznosulása, a kalcium-felvétele és a kiválasztás szabályozása D3-vitamin függő. Hasonlóan a vérszérum -, a csontok - és a tojáshéj kalcium tartalma is a D hormon szabályozása alatt van. A D3-vitamin a belekből való felszívódását a portális keringésbe az epe segíti. A májban halmozódik fel. Az első átalakulás a májban történik meg. Mind a szervezetben szintetizálódott D3-vitaminok (kolekalciferol), mind a takarmány premixszel bevitt D3-vitamin a májban 25-hidroxi-kolekalciferollá, (kalcidiollá), végül a vesében 1,25-dihidroxi-kolekalciferollá (kalcitriollá) alakul át. Az aktív D- vitamin, a D hormon (a1,25- (OH) 2 D 3). A kalcitriol növeli a kalcium felszívódását a bélben, mozgósítja a kalciumot a csontokból, csökkenti a kalcium kiválasztást a vesén keresztül, optimális szinten tartja a vérplazma Ca tartalmát. A jó tojáshéj minőség, és a madár szervezet szabályozott működése, nem kizárólag a takarmány kalcium és D3-vitamin tartalmától függ. A kalcium anyagcseréjében a két fontos parenchimás szerv, a máj és a vese állapota döntő mértékben befolyásolja a Ca hasznosulását.

Tehát egy tojó állományban, ahol időnként különböző máj problémát, például máj lipidózist állapítanak meg, ott mindenképpen sérül a kalcium anyagcsere. Egyrészt nem kellően ürül az epe a bélbe, így nem szívódik fel a kolekalciferol, másrészt a másodlagos D-vitamin, kalcitriol hiány van, mert nem működik a máj és a vese kolekalciferol átalakító tevékenysége. A D-vitamin hiányakor a vérszérum Ca tartalma kritikus szintre csökken. Ez természetesen kihat a sima izmok működésére is.

A kalcium csak közvetítő messenger, tehát nem egyedüli szabályzó tényezője a simaizmok műkődésének.

Azonban az biztos, hogy nem ez a prolapsus egyedüli kiváltó oka. Alacsony vérszérum Ca tartalom mellett leáll a tojás rakás. Egyszerű Ca hiány esetén ez a védekezés.

A petevezető simaizmainak összehúzódást, illetve elernyedést kiváltó neurotransmitterek zavara

A legfontosabb simaizom-összehúzódást szabályzó endogén anyag a nitrogén monoxid.

Nitrogén-monoxid

Neurotranszmitter, helyi hormon. A szervezet egyik legfontosabb endogén simaizom-relaxánsa, mind élettani, mind bizonyos kórélettani körülmények között. A simaizmokon ható, a vérér endothel eNOS állítja elő a nitrogén monoxidot a donor argininből. Számtalan esetben találkozunk a lizin-arginin antagonizmusból adódó kórélettani folyamattal, amely megmagyarázhatatlan újkori takarmányozás élettani betegségeket okoz.

NO hiányában a simaizmok összehúzódott állapotban vannak, ezért a tojócső, az oviduct magnum részében a magnum fala nagy nyomással feszül a képződő tojásra. A magnumban tartózkodó képződő tojás számos esetben azért lesz extrém nagy, mert az oviduct simaizmai összehúzódott állapotban vannak. A túl nagy tojás kialakulásának egyik kiváltó oka a petevezető simaizmainak hiányos elernyedése, a vasodiletáció hiánya.

A tojást a tojócsőben perisztaltikus mozgás továbbítja. A tojás továbbítása során, a tőle cranialis irányban levő petevezető szakasz körkörös izomzata összehúzódik, a caudalisan levő pedig elernyed. Ennek következtében a tojás az ellazult részek felé, kloáka irányban továbbítódik.

Bár a perisztaltikus mozgásokat a tojócső helyi reflexei is szabályozzák, de moduláló (módosító) jelleggel a külsőidegek, az agy motoros sejtjei is részt vesznek a szabályozásban.

A baromfiakban előforduló lizin xantináz-oxidáz enzim antagonizmus következményeként megnövekszik a vér ammónia szintje. Amikor a vérér agyvíz gáton átjutott az ammónia, blokkolja az agy motoros sejtjeinek a működését, így a tojócső perisztaltika vezérlése sérül.

A tojócső prolapsus azért következhet be, mert a tojócső caudálisan lévő szakaszán (a kloáka felőli szakaszon) leáll az izom összehúzódás, viszont a petevezető tölcsér felőli szakaszán, cranialis irányból folyamatosan megy a perisztaltikus mozgás. Létrehozva ezáltal az invagináció jelenségét, ahol a petevezető tölcsér felőli vége betüremkedik a kloáka felé eső alsóbb tojócső szakaszba.

A nagy mennyiségű lizin szabad aminosav használatával formulázott takarmány következményeként jelentkező lizin-arginin antagonizmus miatt arginin hiánnyal küzd a tojó állat. Az arginin, mint NO donor hiányában nem képződhet elegendő NO. Emiatt sérül a tojásképződés folyamata.

A tojás megtojását, az ovipozíciót a tojástartó erőteljes izomzatának összehúzódása hozza létre. Az izom-összehúzódást a neurohipofízisből kiáramló arginin-vazotocin és a prosztaglandinok váltják ki.

Az arginin-vazotocin képződése a baromfinál az arginin segítségével történik. Az arginin essenciális aminosav a madaraknál, a lizin-arginin antagonizmus következményeként az arginin hiány akadályozza az arginin-vazotocin képződését.

A teljességhez hozzá tartozik, hogy a simaizmok működésének szabályozásában a szerotonin biogén amin, mint szöveti hormon is részt vesz.

A takarmányban használt treonin és a triptofán szabad aminosav használatával a treonin és a triptofán antagonizmus következményéből esetenként létrejövő káros biogén amin hatás is befolyásoló tényező lehet.

A baromfi takarmányok leginkább a lizin szabad aminosavra alapozott takarmányozási gyakorlatból származó kórélettani okok váltják ki a tojócső prolasust.

Az összetett kóroktanú „betegség”-re jellemző, hogy a szervezetben több ponton is zavart szenved az egyensúlyi állapot.

A tojócső prolapsusnál károsodik:

  • a májban a D-vitamin szintézise,
  • a bélben a Ca felszívódása,
  • a bél eubiotikus baktérium állományának a hiánya következtében kialakuló káros biogén amin hatás is zavarhatja az oviduct perisztaltikáját,
  • a lizin-arginin antagonizmus következtében jelentkező, a szervezet különböző zsigeri simaizmok vazodiletációjának zavarából adódó egyensúlyi állapot vesztés hozza létre a tojócső invagináció, a betüremkedés jelenségét,
  • a lizin - xantinase oxidase enzim antagonizmus miatt emelkedik a vér ammónia szintje. A toxikus ammónia átjut a vér-agyvíz gáton, károsítja a motoros sejtek működését, amely szintén károsítja a szabályos oviduct perisztaltikát.
  • a megtojást nehezíti a lizin – arginin antagonizmusból adódó arginin-vazoticin hiány.

A Wendelin essencia hepar segíti a máj regenerációját, megszünteti a bélflóra diszbiotikus állapotát, a két előzmény következtében javul a Ca felszívódás és javul a tojó baromfi káros biogén amin terheltsége.

A fulvosav segíti a takarmányban lévő lizin szabad aminosav felszívódását, ami segíti elkerülni a lizin-arginin antaginizmus több következményét a szervezetben.

Az arginin komplexként bevitt arginin, hatására a madarak szervezetében rendelkezésre áll a NO donor, ezáltal megszűnik a simaizmok vazodiletáciojának zavara.

A sertéseknél ilyen „újkori” a simaizmok zavarával járó jelenség a végbél előreesés. Előfordulása az USA-ban 14-15 %, Nyugat-Európában 7 %, Magyarországon 2,5- 7 %.

Visszalépés...

Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek.

Az elengedhetetlen sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, amelyek megváltoztatják a weboldal magatartását, illetve kinézetét, erre példa lehet az Ön által előnyben részesített nyelv vagy a régió, amelyben tartózkodik.

Az adatok névtelen formában való gyűjtésén és jelentésén keresztül a statisztikai sütik segítenek a weboldal tulajdonosának abban, hogy megértse, hogyan lépnek interakcióba a látogatók a weboldallal.

A marketingsütiket a látogatók weboldal-tevékenységének nyomon követésére használjuk. A cél az, hogy releváns hirdetéseket tegyünk közzé az egyéni felhasználók számára, valamint aktivitásra buzdítsuk őket, ez pedig még értékesebbé teszi weboldalunkat a tartalmakat közzétevő és a harmadik fél hirdetők számára.