A takarmányozás kórélettani betegség az áru tojást és a húshibrid tenyésztojást termelő tojótyúkoknál, valamint a tenyész tojást termelő pulykáknál is nagyszámban fordul elő. A beólazott tenyészérett tojóknál megjelenés gyakorisága 5-10 %.
A tenyészállatok felnevelésének költségét akár 10 %-kal is megnövelheti. A szakirodalom abban egyetért, hogy a következmény a kényszervágás, mert ezek az állatok mindenképpen elpusztulnak.
A fellelhető szakirodalom szerint mi okozza?
A szakirodalom által felsorolt kiváltó okok kizárása esetén is nagy számban fordulhat elő a prolapsus.
A kalcium anyagcsere zavar szükséges, de nem elégséges feltétele a prolapsus kialakulásának.
A kalcium anyagcsere zavart nem a takarmány Ca és D3-vitamin tartalmának növelésével lehet rendbehozni, hanem a máj és a vese fiziológiai állapotán kell javítani!
Ebben a kórképben is a lizin - arginin antagonizmust kell megszüntetni, mert
Nézzük részletesen
A probléma kialakulásának megértéséhez ismerni kell a tojás képződésének finoman szabályozott élettani folyamatát, valamint azt a takarmányozási gyakorlatot, amely ezt a finoman szabályozott folyamatot megzavarja.
Nézzük az élettani folyamatot.
A tojás képződése
A tojók ivarszerve a petefészekből és a petevezető szakaszaiból áll. Ovulációkor a tüsző fala felreped és a tojás sárgájának megfelelő érett petesejt a petevezető tölcsérébe kerül.
A petevezetőnek hat szakaszát különböztetjük meg:
1. tölcsér (infundibulum),
2. fehérjemirigy (magnum),
3. szűkület (isthmus),
4. héjmirigy vagy méh (uterus),
5. nyak (cervix),
6. hüvely (vagina).
A tölcsér (infundubulum) petefészek felőli széles, nyitott, szabad végén lévő rojtjai ovuláció idején ráborulnak a tüszőre és felfogják a levált petesejtet. A tölcsérben tárolódnak az ondósejtek is.
A levált petesejt kb. 30 perc alatt halad át a tölcséren, és eközben termékenyül meg. A tölcsér hámrétegében a kehelysejtek és mirigysejtek által termelt váladék az áthaladó petesejtre egy rostos, hálózatot képez a tojás sárgáján, ez lesz a jégzsinór alapja.
A petevezető a tojásrakás megkezdésének idejére a pulykánál 80–100 cm, a tyúknál kb. 30 cm hosszú, kanyargós lefutású, tágulékony, csőszerű szervvé válik. A magnum spirális lefutású nyálkaredői vezetik meg és hozzák létre a képződő tojás körkörös spirálisan forgó mozgását.
A petevezető szakaszait és a tojásnak a petevezetőben töltött idejét mutatja a következő ábra.
A madarak petevezetője tehát nemcsak a petesejt tova juttatására szolgál, mint az emlősök esetében, hanem - miközben a petesejt végighalad benne spirálisan forogva- körülötte a tojás különböző rétegei és burkai alakulnak ki.
A petevezető nyálkahártyájában kehelysejteket tartalmazó hengerhám van. A nyálkahártya kötőszöveti rétegében csöves mirigyek is találhatók. Ezek termelik a tojás fehérjeburkának döntő részét. A váladék kiürülését a rajta áthaladó, kialakulóban lévő tojás mechanikai ingere váltja ki. A szabályosan kialakult tojásban a tojásfehérje (albumen) három rétege figyelhető meg: a külső és belső híg, valamint a középső sűrű fehérje réteg. A magnum spirális lefutású nyálkaredőiből nyomásnak kitett területek mirigyeiből kerül a szekrétum a magnum lumenébe. A magnumban tartózkodó képződő tojások nagyságát lényegében az oviduct simaizmainak összehúzódása alapján létrejött nyomás határozza meg. A túl nagy tojás kialakulásának egyik kiváltó oka a petevezető sima izminak hiányos elernyedése, a vasodiletáció hiánya.
Az ovidukt simaizom perisztaltikája juttatja tovább a spirális lefutású nyálkaredő által megvezetett spirálisan forgó, képződő tojást.
A petevezető distalis végén záróizomgyűrűt képez, amely a tojás lerakásának aktív résztvevője. A szűkületben (isthmus), képződik a héjhártya. A szűkületben 1–2 órát tartózkodik a tojás, miközben kialakul a héjhártya. A jégzsinór alapjául szolgáló fonalak, rostok már a tölcsérben kialakulnak és a spirális forgás egy jellegzetesen csavarodott rostfonatot alakít ki, amely a héjhártyához kapcsolódik. A héjhártya két rétege a tojás lerakását követően elválik egymástól és a tojás tompa végén kialakul a légkamra.
A héjmirigy, a mészhéj képződése. A héjmirigyben (vagy méhben) zajló mészhéj képződés a tojás kialakulásának leghosszadalmasabb folyamata (házityúkban 19–20 óra). A lassú meszesedési fázisban (kb. 5 óra) a héjhártya pórusain víz, vízben oldott fehérjék és ásványi sók diffundálnak a tojásfehérjébe. Ez a jelenség ozmozisos alapon zajlódik le. A baromfi ozmozisos folyamatainak szabályozásában, a később említett arginin-vazoticin hormon szabályozása a meghatározó. Ennek a hormonnak jelentős szerepe van a végleges tojás nagyság kialakulásában. Közben befejeződik a mamillaréteg kialakulása.
Az intenzív meszesedés szakaszában (kb. 12–13 óra), a héjhártya külső felületén mészoszlopok képződnek és létrehozzák a tojáshéj palisad rétegét.
A tojáshéj felszínét cuticula borítja (anyaga a szerves matrixhoz hasonló), színét hemoglobin és epefesték bomlástermékektől kapja. Feladata a tojás védelme a kórokozókkal és a nedvességgel szemben.
A nyak a petevezető legrövidebb szakasza. Jól fejlett, körkörös izomrétege zárja és ezáltal védi a petevezető előző szakaszait. Nyálkahártyája jelentős mennyiségű mucint termel, amely segíti a tojás továbbjutását. A kötőszövetes állományában spermiumraktározó mirigy található. A mirigyek 10-40 napig is termékenyítőképes állapotban tartják a spermiumokat. A spermiumraktározó mirigyekből csak a tojásrakást követően juthatnak el a tölcsérbe a spermiumok.
A hüvely a petevezető S-alakban hajlott, utolsó szakasza, a kloákába nyílik. Fala rendkívül tágulékony, az S hajlat teszi lehetővé, hogy a megtojás során kiegyenesedjék. A tojás tehát a kloákával tulajdonképpen nem érintkezik, a megtojás pillanatában a tojás teljesen tiszta.
A tojásrakás, az ovipozíció szabályozása
A tojás lerakását, az ovipozíciót a héjmirigy (tojástartó) erőteljes izomzatának kontrakciója hozza létre. Az izom-összehúzódást a neurohipofízisből kiáramló arginin-vazotocin és a petefészek képleteiben és a méh falában termelődő prosztaglandinok váltják ki.
A tojócső előreesés (Oviduct prolapsus) kialakulásának kórélettani folyamata
A oviduct prolapsus, a petevezető előreesés kórélettani folyamatának megértéséhez szükséges a petevezető rögzítésének anatómiai megismerése. A petevezető a hasüreg bal felső részében, egy savós hártyával elkülönített rekeszben helyezkedik el, tágulékony, kacsokat alkotó, csőszerű szerv. A petevezetőt a gerincoszlophoz a savóshártya-kettőzet, a petevezető fodra rögzíti, míg a petevezető ventralis (hasi oldali) szalagja a szervet a hashártyához és a hasizmokhoz kapcsolja, valamint egymáshoz fűzi a kacsokat.
A petevezetőt dorzálisan rögzítő savóshártya kettőzet a tojásképződéshez szükséges táplálóanyagokat szállító nagyszámú vér- és nyirokereket is magába foglalja és nagy számban sűrűn behálózza a petevezetőt.
Az anatómiai felépítés egykönnyen nem teszi lehetővé, hogy adott esetben a pulykánál akár 100 cm petevezető is kitüremkedjen. A petevezető tölcsér (infundubulum) felőli része betüremkedik a saját lumenébe, létrehozva a betüremkedés az invagináció jelenségét. A következménye, hogy a petevezető dorzális rögzítésére szolgáló rugalmas kettős savóshártyával együtt a vér és nyirokerek, valamint a ventrális rögzítő szalagok gyakorlatilag elszakadnak.
A prolapsus folyamatának kialakulásában a következő élettani folyamatok sérülései játszanak szerepet:
A kálcium anyagcsere sok esetben sérül a tojó tenyészállatokban. Hiába magas a takarmányban Ca és a D3- vitamin is, másodlagos D3 –vitaminhiány miatt sérül a Ca értékesülés a baromfiban. Emiatt a Ca anyagcserezavar is szerepet játszhat a simaizmok működésének szabályozásában.
A simaizom összehúzódott/ellazult állapotát az MLC20 foszforilált/defoszforilált állapota határozza meg. Az MLCK aktivitása a myoplasma Ca2+-koncentrációjának függvénye. Az összehúzódást megindító jelzést a myoplasma Ca2+-koncentrációjának emelkedése jelenti.
Miért sérül a Ca anyagcsere a tojástermelő állatokban?
A tojás termelő baromfi takarmány kalcium igénye 3,8-4,2%. A kalcium hasznosulása, a kalcium-felvétele és a kiválasztás szabályozása D3-vitamin függő. Hasonlóan a vérszérum -, a csontok - és a tojáshéj kalcium tartalma is a D hormon szabályozása alatt van. A D3-vitamin a belekből való felszívódását a portális keringésbe az epe segíti. A májban halmozódik fel. Az első átalakulás a májban történik meg. Mind a szervezetben szintetizálódott D3-vitaminok (kolekalciferol), mind a takarmány premixszel bevitt D3-vitamin a májban 25-hidroxi-kolekalciferollá, (kalcidiollá), végül a vesében 1,25-dihidroxi-kolekalciferollá (kalcitriollá) alakul át. Az aktív D- vitamin, a D hormon (a1,25- (OH) 2 D 3). A kalcitriol növeli a kalcium felszívódását a bélben, mozgósítja a kalciumot a csontokból, csökkenti a kalcium kiválasztást a vesén keresztül, optimális szinten tartja a vérplazma Ca tartalmát. A jó tojáshéj minőség, és a madár szervezet szabályozott működése, nem kizárólag a takarmány kalcium és D3-vitamin tartalmától függ. A kalcium anyagcseréjében a két fontos parenchimás szerv, a máj és a vese állapota döntő mértékben befolyásolja a Ca hasznosulását.
Tehát egy tojó állományban, ahol időnként különböző máj problémát, például máj lipidózist állapítanak meg, ott mindenképpen sérül a kalcium anyagcsere. Egyrészt nem kellően ürül az epe a bélbe, így nem szívódik fel a kolekalciferol, másrészt a másodlagos D-vitamin, kalcitriol hiány van, mert nem működik a máj és a vese kolekalciferol átalakító tevékenysége. A D-vitamin hiányakor a vérszérum Ca tartalma kritikus szintre csökken. Ez természetesen kihat a sima izmok működésére is.
A kalcium csak közvetítő messenger, tehát nem egyedüli szabályzó tényezője a simaizmok műkődésének.
Azonban az biztos, hogy nem ez a prolapsus egyedüli kiváltó oka. Alacsony vérszérum Ca tartalom mellett leáll a tojás rakás. Egyszerű Ca hiány esetén ez a védekezés.
A petevezető simaizmainak összehúzódást, illetve elernyedést kiváltó neurotransmitterek zavara
A legfontosabb simaizom-összehúzódást szabályzó endogén anyag a nitrogén monoxid.
Nitrogén-monoxid
Neurotranszmitter, helyi hormon. A szervezet egyik legfontosabb endogén simaizom-relaxánsa, mind élettani, mind bizonyos kórélettani körülmények között. A simaizmokon ható, a vérér endothel eNOS állítja elő a nitrogén monoxidot a donor argininből. Számtalan esetben találkozunk a lizin-arginin antagonizmusból adódó kórélettani folyamattal, amely megmagyarázhatatlan újkori takarmányozás élettani betegségeket okoz.
NO hiányában a simaizmok összehúzódott állapotban vannak, ezért a tojócső, az oviduct magnum részében a magnum fala nagy nyomással feszül a képződő tojásra. A magnumban tartózkodó képződő tojás számos esetben azért lesz extrém nagy, mert az oviduct simaizmai összehúzódott állapotban vannak. A túl nagy tojás kialakulásának egyik kiváltó oka a petevezető simaizmainak hiányos elernyedése, a vasodiletáció hiánya.
A tojást a tojócsőben perisztaltikus mozgás továbbítja. A tojás továbbítása során, a tőle cranialis irányban levő petevezető szakasz körkörös izomzata összehúzódik, a caudalisan levő pedig elernyed. Ennek következtében a tojás az ellazult részek felé, kloáka irányban továbbítódik.
Bár a perisztaltikus mozgásokat a tojócső helyi reflexei is szabályozzák, de moduláló (módosító) jelleggel a külsőidegek, az agy motoros sejtjei is részt vesznek a szabályozásban.
A baromfiakban előforduló lizin xantináz-oxidáz enzim antagonizmus következményeként megnövekszik a vér ammónia szintje. Amikor a vérér agyvíz gáton átjutott az ammónia, blokkolja az agy motoros sejtjeinek a működését, így a tojócső perisztaltika vezérlése sérül.
A tojócső prolapsus azért következhet be, mert a tojócső caudálisan lévő szakaszán (a kloáka felőli szakaszon) leáll az izom összehúzódás, viszont a petevezető tölcsér felőli szakaszán, cranialis irányból folyamatosan megy a perisztaltikus mozgás. Létrehozva ezáltal az invagináció jelenségét, ahol a petevezető tölcsér felőli vége betüremkedik a kloáka felé eső alsóbb tojócső szakaszba.
A nagy mennyiségű lizin szabad aminosav használatával formulázott takarmány következményeként jelentkező lizin-arginin antagonizmus miatt arginin hiánnyal küzd a tojó állat. Az arginin, mint NO donor hiányában nem képződhet elegendő NO. Emiatt sérül a tojásképződés folyamata.
A tojás megtojását, az ovipozíciót a tojástartó erőteljes izomzatának összehúzódása hozza létre. Az izom-összehúzódást a neurohipofízisből kiáramló arginin-vazotocin és a prosztaglandinok váltják ki.
Az arginin-vazotocin képződése a baromfinál az arginin segítségével történik. Az arginin essenciális aminosav a madaraknál, a lizin-arginin antagonizmus következményeként az arginin hiány akadályozza az arginin-vazotocin képződését.
A teljességhez hozzá tartozik, hogy a simaizmok működésének szabályozásában a szerotonin biogén amin, mint szöveti hormon is részt vesz.
A takarmányban használt treonin és a triptofán szabad aminosav használatával a treonin és a triptofán antagonizmus következményéből esetenként létrejövő káros biogén amin hatás is befolyásoló tényező lehet.
A baromfi takarmányok leginkább a lizin szabad aminosavra alapozott takarmányozási gyakorlatból származó kórélettani okok váltják ki a tojócső prolasust.
Az összetett kóroktanú „betegség”-re jellemző, hogy a szervezetben több ponton is zavart szenved az egyensúlyi állapot.
A tojócső prolapsusnál károsodik:
A Wendelin essencia hepar segíti a máj regenerációját, megszünteti a bélflóra diszbiotikus állapotát, a két előzmény következtében javul a Ca felszívódás és javul a tojó baromfi káros biogén amin terheltsége.
A fulvosav segíti a takarmányban lévő lizin szabad aminosav felszívódását, ami segíti elkerülni a lizin-arginin antaginizmus több következményét a szervezetben.
Az arginin komplexként bevitt arginin, hatására a madarak szervezetében rendelkezésre áll a NO donor, ezáltal megszűnik a simaizmok vazodiletáciojának zavara.
A sertéseknél ilyen „újkori” a simaizmok zavarával járó jelenség a végbél előreesés. Előfordulása az USA-ban 14-15 %, Nyugat-Európában 7 %, Magyarországon 2,5- 7 %.
Visszalépés...Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek.